Rövid időn belul előkerulhet az első iratcsomag: Magyar Péter kormánya az első napok egyik legnagyobb politikai ugyéhez nyúlhat hozzá: nyilvánosságra hozhatják a bicskei kegyelmi ugy iratait.

A miniszterelnök az első kormányulés utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a dosszié két helyen lehet: az Igazságugyi Minisztériumban és a Sándor-palotában.

A minisztériumi iratanyag akár már „holnap estére vagy holnapután reggelre” meglehet, vagyis hamarosan kiderulhet, mi szerepel azokban az aktákban, amelyek körul két éve az egész magyar közélet megrendult.

A legfrissebb beszámolók szerint a kormány már határidőt is rendelt az ugy feltárásához.

Ez volt az a botrány, amely politikai földrengést okozott: A bicskei kegyelmi ugy nem egyszerűen egy kellemetlen politikai döntés volt, hanem az a botrány, amelybe Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságugyi miniszter is belebukott.

A kegyelem kedvezményezettje a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatójának bűntársa volt, akit azért ítéltek el, mert segített eltussolni az igazgató által elkövetett visszaéléseket.

A döntést Novák Katalin hozta meg, Varga Judit pedig igazságugyi miniszterként ellenjegyezte.

Ez az ugy indította el Magyar Péter nyilvános politikai szereplését is, ezért a dosszié nyilvánosságra hozatala nemcsak jogi kérdés, hanem erős szimbolikus lépés is lenne.

„Ki adott kegyelmet, kinek, és miért?”

Magyar Péter már korábban megígérte, hogy a Tisza-kormány nyilvánosságra hozza a bicskei kegyelmi ugy aktáit.

Akkor azt hangsúlyozta, hogy gyerekeket érintő bűncselekményeknél nincs helye politikai magyarázkodásnak, csak egyetlen kérdés számít: „Ki adott kegyelmet, kinek, és miért?”

Most úgy tűnik, ez az ígéret nem marad kampánymondat.

A kormány először a minisztériumi dossziét keresi, majd a teljes képhez a Sándor-palota iratai is kulcsfontosságúak lehetnek.

A dosszié megmutathatja, kik készítették elő a döntést.

A legfontosabb kérdés az, hogy az iratokból kiderul-e, ki kezdeményezte a kegyelmet, milyen indokok szerepeltek a döntés mögött, milyen minisztériumi vélemények készultek, és pontosan milyen információk alapján írta alá Novák Katalin, illetve ellenjegyezte Varga Judit a döntést.

A közvélemény eddig csak részleteket ismert.

Azt sokan máig nem tudják, kik voltak a döntés valódi előkészítői, ki lobbizhatott érte, milyen figyelmeztetések szerepeltek az anyagokban, és volt-e olyan pont, ahol meg lehetett volna állítani a folyamatot.

Nem bosszúként, hanem gyermekvédelmi minimumként tálalhatják.

A kegyelmi ugy aktáinak nyilvánosságra hozatala azért kulönösen érzékeny kérdés, mert gyermekvédelmi ugyről van szó.

Itt nem lehet mindent lezárni azzal, hogy „politikai felelősséget vállaltak”, majd továbbmenni.

A bicskei ugyben áldozatok voltak, gyerekek voltak, és egy olyan intézményi rendszer, amelynek meg kellett volna védenie őket.

Ha az iratok valóban nyilvánosságra kerulnek, az új kormány azt uzenheti vele: a gyermekvédelemben nincs titkolózás, nincs elkenés, nincs kegyelmi homály.

A következő nagy kérdés már az, hogy a Sándor-palota mennyire működik egyutt az akták teljes feltárásában.  Forrás