Egyre komolyabb politikai vita bontakozik ki Magyarországon az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozás kérdéséről. A Click TV „Mélyvíz” című műsorában Magyar György ugyvéd arról beszélt, hogy a csatlakozás nemcsak politikai gesztus lenne az Európai Unió felé, hanem az egyik legerősebb eszköz a korrupció visszaszorítására és a jogállamiság helyreállítására.

A beszélgetésben hangsúlyosan elhangzott: Magyarország eddig azért maradt távol az Európai Ügyészségtől, mert a korábbi kormány nem akart kulső ellenőrzést. Az ugyvéd szerint a csatlakozás most történelmi lehetőséget jelenthet arra, hogy a magyar állam visszatérjen a jogállami működéshez, és megszűnjön az a gyakorlat, amelyben a hatalomhoz közel állók érinthetetlenek maradtak.

A kérdés azonban túlmutat egy egyszerű intézményi döntésen: vajon képes lehet-e az Európai Ügyészség rendszerszinten átalakítani a magyar korrupcióellenes fellépést, és mi történhet azokkal a személyekkel, akik hosszú évekre „bebetonozott” pozíciókban ulnek?

Mi az Európai Ügyészség, és miért hozták létre?

Az Európai Ügyészség egy uniós szintű nyomozó- és vádemelő intézmény, amelynek feladata az Európai Unió pénzugyi érdekeit sértő bűncselekmények feltárása. Ilyenek lehetnek például az EU-s támogatásokkal kapcsolatos csalások, korrupciós ugyek, pénzmosás vagy határokon átnyúló szervezett bűnözés.

Magyar György szerint a buntetőugyek nem ismernek határokat, hasonlóan ahhoz, ahogy a járványok vagy globális jelenségek terjednek. Ha egy bűncselekmény több országot érint, a tagállami ugyészségek önállóan sokszor nehezen tudnak hatékonyan fellépni.

A központi intézmény lényege éppen az, hogy harmonizációt és koordinációt biztosítson, valamint egységes elvek alapján irányítsa a nyomozásokat olyan ugyekben, amelyek közvetlenul érintik az EU pénzugyi rendszerét.

Az ugyvéd az Európai Ügyészséget lényegében egy „uniós ugyészségként” írta le, amely a törvényesség felett őrködik, és az Európai Unió érdekeit védi.

Miért nem csatlakozott eddig Magyarország?

A beszélgetés egyik legélesebb pontja az volt, amikor Magyar György arra a kérdésre válaszolt, miért ódzkodott a korábbi kormány a csatlakozástól. Szerinte a válasz egyértelmű: azért, mert nem akarták, hogy kulső szereplők betekintést nyerjenek abba, hogyan kezelik az európai pénzeket.

Az ugyvéd úgy fogalmazott: a leköszönő hatalom nem akarta „láttatni a lapjait”, és nem akarta, hogy ellenőrizhetővé váljon, hogyan bánik az uniós támogatásokkal, milyen döntések szuletnek, és milyen háttérutasítások irányítják a pénzek elosztását.

Magyar György szerint a kormány olyan mértékben távolodott el az uniós normáktól, hogy bizonyos esetekben még az Európai Bíróság döntéseit sem hajtotta végre. A csatlakozás így valódi kontrollt jelentett volna, amit a korábbi rendszer nem tűrt.

A műsorban elhangzott az is, hogy az elmúlt években a kormányzat fokozatosan kiiktatta a belső ellenőrzési mechanizmusokat. Az ugyvéd példaként említette a rendeleti kormányzást, amely szerinte gyengítette a parlament ellenőrző szerepét, valamint az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítását.

Jogállamiság és társadalmi igazságérzet

A csatlakozás kérdése nem pusztán jogtechnikai ugy. Magyar György szerint az Európai Ügyészséghez való csatlakozás a magyar jogállamiság helyreállításának egyik alapköve lehet.

Úgy vélte, hogy a társadalom igazságérzete hosszú ideje sérult, mert a magyar közéletben elterjedt az a benyomás, hogy a törvények nem mindenkire vonatkoznak ugyanúgy. Ha valaki közel áll a hatalomhoz, sokszor elkerulheti a felelősségre vonást, míg ellenzéki szereplők esetében az állam gyorsan és szigorúan lép fel.

A beszélgetésben egy példát is említettek: míg egy ellenzéki polgármester kisebb összegű ugy miatt hosszú előzetes letartóztatásba kerulhet, addig a kormányközeli szereplők ugyei gyakran el sem jutnak a vádemelésig.

A csatlakozás célja éppen az lenne, hogy a politikai befolyástól fuggetlen, európai szintű kontroll alá keruljenek az EU-s pénzekkel kapcsolatos ugyek.

Román példa: a korrupcióellenes ugyészség modellje

Magyar György a romániai példát is felhozta. Romániában korábban kulön korrupcióellenes ugyészség működött, amelynek élén egy magyar származású ugyésznő állt. Munkáját olyan sikeresnek tartották, hogy később az Európai Ügyészség vezetőjévé választották.

Az ugyvéd szerint ez a példa azt mutatja, hogy egy jól működő korrupcióellenes intézmény képes rendszerszinten átalakítani egy ország közéletét. Magyarországon most az ellenkező irányú folyamat zajlana: az Európai Ügyészség modelljét kellene „adaptálni” a magyar viszonyokra.

Szuverenitás vagy ellenőrzés?

A vita egyik politikailag legérzékenyebb része a szuverenitás kérdése. Az elmúlt években a magyar kormány gyakran hivatkozott arra, hogy Brusszel beavatkozása veszélyezteti Magyarország önállóságát.

Magyar György azonban ironikusan azt mondta: a szuverenitás témája mintha már nem lenne olyan hangsúlyos. Szerinte korábban a közbeszéd tele volt fenyegetésekkel – kémekkel, migránsokkal, háborús veszéllyel –, de ezek a kampánytémák mára eltűntek.

Állítása szerint a korábbi politikai kommunikáció sokszor félelemkeltésre épult, és most, hogy a politikai helyzet változott, ezek a narratívák háttérbe szorultak. Ezzel párhuzamosan szerinte megnyílhat az út a jogállamiság helyreállítása felé.

Alaptörvény-módosításra lehet szukség

A csatlakozás azonban nem történhet egyik napról a másikra. Magyar György szerint több lépcsős jogi folyamatra van szukség, és ennek része lehet az Alaptörvény módosítása is.

A beszélgetésben hangsúlyozták: a jelenlegi Alaptörvény nem biztosít megfelelő jogalapot az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz. Ezért alkotmánymódosításra lehet szukség.

Az ugyvéd szerint a jelenlegi politikai helyzet azért kulönleges, mert az új kormány mögött kétharmados többség áll, ami megkönnyítheti a szukséges jogi változtatásokat. Ez a többség lehetőséget ad arra, hogy a korábbi rendszer által „kiépített defekteket” kijavítsák.

Mit jelentene a gyakorlatban az Európai Ügyészség jelenléte?

A beszélgetés során elhangzott, hogy az Európai Ügyészség nem váltaná fel a magyar ugyészséget. A nyomozati cselekményeket továbbra is magyar ugyészek végeznék, és a magyar ugyészség felugyelné a rendőrség munkáját.

A kulönbség az lenne, hogy az EU-s pénzeket érintő ugyekben az Európai Ügyészség iránymutatásai kötelezőek lennének. Az ugyvéd ezt egy vállalati struktúrához hasonlította: a magyar ugyészség olyan lenne, mint egy leányvállalat, amely felett az „anyacég”, vagyis az Európai Ügyészség gyakorol ellenőrzést bizonyos ugyekben.

Ez a rendszer azt jelentené, hogy a magyar ugyészség nem dönthetne szabadon arról, hogy egy EU-s pénzeket érintő korrupciós ugyet vizsgál-e vagy sem. A nyomozások nem kerulhetnének politikai szőnyeg alá.

Mi lesz a korábbi korrupciós ugyekkel?

Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mi történik a korábbi, el nem évult korrupciós cselekményekkel.

Magyar György szerint az Európai Ügyészség joggyakorlata és iránymutatása meghatározó lehet a magyar ugyészség jövőbeli munkájában is. Ha az új rendszer működni kezd, akkor olyan ugyek is új lenduletet kaphatnak, amelyek korábban elakadtak.

A műsorban elhangzott: a felelősségre vonás nemcsak a végrehajtókra terjedhet ki, hanem azokra is, akik utasításokat adtak törvénysértések végrehajtására. Ez kulönösen érzékeny pont lehet a korábbi hatalomhoz köthető politikai és gazdasági szereplők számára.

A legfőbb ugyész kérdése kulcsfontosságú

A beszélgetés egyik legerősebb része a legfőbb ugyész szerepének tárgyalása volt.

Magyar György szerint Magyarországon az ugyészség hierarchikus rendszerben működik, és a legfőbb ugyésznek rendkívul nagy befolyása van. Ezért nem véletlen, hogy Magyar Péter – a Tisza-kormány vezetője – felsorolta a legfőbb ugyészt is azon személyek között, akiktől azt várja el, hogy május 31-ig önként távozzanak pozíciójukból.

Az ugyvéd szerint a társadalom elvesztette bizalmát a jelenlegi ugyészi vezetésben, mert a gyakorlat azt sugallta: nem mindenki egyenlő a törvény előtt.

A változáshoz ezért szerinte új vezetésre, új szemléletre és fuggetlenebb működésre van szukség.

Lemondanak-e a „bebetonozott” vezetők?

A műsor végén a beszélgetők arra is kitértek, mekkora esély van arra, hogy azok a vezetők, akiket Magyar Péter „báboknak” nevezett, valóban benyújtják lemondásukat.

Magyar György nem akart konkrét jóslatot adni, de úgy fogalmazott: ez dominószerű folyamat lehet. Ha az egyik távozik, akkor a többiek is könnyebben dönthetnek a visszalépés mellett.

Szerinte sok múlik azon, hogy Orbán Viktor milyen belső utasításokat ad a korábbi rendszer szereplőinek. Ha Orbán háttérbe vonul, és a Fidesz átszervezésére koncentrál, akkor ezek a vezetők is átértékelhetik saját helyzetuket.

Az ugyvéd szerint elegánsabb lenne önként távozni, mint megvárni, amíg jogszabály-módosításokkal vagy intézményi beavatkozásokkal mozdítják el őket.

Új korszak kezdődhet?

A Click TV műsorában elhangzottak alapján az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nemcsak jogi kérdés, hanem a magyar politikai rendszer egyik legnagyobb próbatétele lehet.

Ha Magyarország valóban belép az EPPO-ba, az új korszakot nyithat a korrupcióellenes fellépésben. A csatlakozás a jogállamiság irányába tett erős jelzés lenne, és lehetőséget adhat arra, hogy a magyar közéletben évtizedek óta vitatott ugyek kivizsgálása új lenduletet kapjon.

A kérdés most az: valóban lesz-e politikai akarat a változáshoz, és képes lesz-e az új kormány végigvinni a szukséges alkotmányos és intézményi reformokat.

A társadalom bizalmának visszaszerzése azonban nemcsak ígéreteken múlik, hanem azon, hogy a jog valóban mindenkire egyformán vonatkozik-e – a jövőben.