Nieuws

Orbán Viktor nem tett ilyen bejelentést, nem jelent meg könnyekkel a szemében, és a valóságban egyetlen releváns hírforrás sem számolt be ilyen eseményről.

Ez a drámai felütés tökéletes példája a közösségi médiában és a bulvároldalak alján terjedő, kattintásvadász (clickbait) álhíreknek. Orbán Viktor nem tett ilyen bejelentést, nem jelent meg könnyekkel a szemében, és a valóságban egyetlen releváns hírforrás sem számolt be ilyen eseményről.

Az ilyen típusú szalagcímeket algoritmusok és gyanús hátterű oldalak generálják azzal a céllal, hogy érzelmi reakciót (kíváncsiságot, aggodalmat, megdöbbenést) váltsanak ki, és rákattintásra ösztönözzék az olvasót.

Nézzük meg közelebbről, hogyan működik ez a manipulációs technika, és miért érdemes gyanakvással kezelni az ilyen jellegű „híreket”.

Hogyan ismerhető fel a kattintásvadász álhír?

Az ehhez hasonló szövegek szinte kivétel nélkül ugyanazokra a pszichológiai trükkökre építenek:

  • Sürgősség és frissesség látszata: Az „Alig 30 perccel ezelőtt…” vagy „Rendkívüli: most érkezett…” fordulatok azt az érzést keltik, hogy az olvasó egy éppen zajló, történelmi pillanat részese lehet.

  • Túlzott érzelmi töltet: A „könnyekkel a szemében”, „teljesen összetörte a szíveket”, „drámai vallomás” kifejezések a racionális gondolkodás helyett az érzelmekre hatnak.

  • Információ visszatartása: A cím vagy a felvezetés szándékosan nem árulja el, mi történt pontosan (ki halt meg, ki mondott le, mi a betegség), így kényszerítve ki a kattintást.

  • Sztárvilágból átvett kifejezések politikusoknál: A politika világában ritkán beszélünk „rajongókról” (inkább szavazókról, támogatókról), ám a bulváralapú álhírgyárak gyakran sablonszövegeket használnak, ahol a nevet (legyen az egy énekes, színész vagy éppen miniszterelnök) csak tetszőlegesen behelyettesítik.

Mi a helyzet a valóságban?

A hazai sajtóban és a hivatalos kormányzati csatornákon semmilyen ehhez fogható rendkívüli, érzelmes bejelentés nem történt. A valós hírek teljesen más jellegű politikai és gazdasági folyamatokról szólnak (például a Parlament döntéseiről vagy a pártpolitikai eseményekről), amelyek mentesek a bulvárstílusú hatásvadászattól.

Tanács a jövőre nézve: Ha egy megosztás vagy szalagcím túl drámainak, hihetetlennek vagy érzelmesnek tűnik, érdemes rákeresni a hírre a nagyobb, ismert és ellenőrzött hírportálokon. Ha ott nem szerepel, akkor szinte biztosan egy lájkvadász oldallal vagy csalással van dolgunk.

Milyen jellegű információt vagy háttéranyagot szerettél volna megírni vagy ellenőrizni ezzel a 900 szavas szöveggel?

LEAVE A RESPONSE

Your email address will not be published. Required fields are marked *